A borturizmusban megfigyelhető időbeni koncentráció részben hasonló a fent említett turisztikai szezonalitással. A borászatok esetében fontos befolyásoló tényező, hogy az elmúlt években megnőtt a tapasztalt borturisták száma, akik (a főutazás mellett) második, harmadik utazás során látogatnak el egy-egy borászatba. Ezen szegmens mellett, az üzleti turizmus például egy olyan szegmens, amelyik számára a borturisztikai élmény magas minőséget, reális vonzerőt jelent – ennek a szegmensnek tavasz és ősz a „főszezonja”. A népszerű turisztikai célterületen (például Balaton környéke) található borászatok továbbá kihasználhatják azt a lehetőséget, hogy a desztinációban főszezonban sok utazó, vendég tartózkodik. A magas szolgáltatásminőség fenntartása érdekében alapvető szerepe van annak, hogy a borászat egyensúlyt teremtsen a nem kimondottan borturisztikai céllal és a borturisztikai céllal érkezők (ennek következtében részletes információkkal rendelkező) vendégek között. A borászatok által kínált élményeket szezonalitás szempontjából vizsgálva elmondható, hogy körükben is népszerű a gasztronómiával/ételekkel való párosítás, az ünnepek, hagyományok, a helyi kulturális örökség és szokások.
FELHASZNÁLT FORRÁSOK, AJÁNLOTT SZAKIRODALOM
BUTLER, R. (1998): Seasonality in tourism: Issues and implications. The Tourist Review. Vol 53. No 3. 18 – 24.
DENSTADLI, J. M. – JACOBSEN, J. Kr. S. – LOHMANN, M. (2011): Tourist Perceptions of Summer Weather in Scandinavia. Annals of Tourism Research. Vol 38, No 3, 920–940.
FERNÁNDEZ-MORALES, A. (2003): Decomposing Seasonal Concentration. Annals of Tourism Research. 30. 4, 942–956.
JANG, S. (2004): Mitigating Tourism Seasonality – A Quantitative Approach. Annals of Tourism Research. 31. 4, 819–836.
SULYOK, J. – MESTER, T. (2014): A magyarországi turizmus szezonalitása – A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. Turizmus Bulletin. XVI. 3–4. 85–92.