SZIGETELŐANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA
A szigetelőanyagokat a következők szerint lehet osztályozni:
- természet (állat, zöldség, ásványi vagy szintetikus eredet)
- struktúra (por, rostok, habok)
- cél (falak, tető, talaj, építés)
Ezektől az osztályozásoktól függően ezek az anyagok jellemzőik.
NÖVÉNYI ANYAGOK
- A parafa az egyik leggyakoribb szigetelési anyag, melyet gyakran alkalmaznak lapokban melyet a parafa granulátumokba darálása által nyernek el. Amikor a granulátumokat felmelegítik, olyan gyantát bocsátanak ki magukból ami felhalmozza a granulátumot. Ezeket az anyagokat használják padló készítésére, válaszfalakra és mennyezetekre, de a bor szektorban a funkciójuk csökkentett, mivel a parafa vízáteresztő, valamint penészképződésre is lehetőséges nyújt.
- Fa rostok: Ezek a termékek fatáblákban halmozódnak fel és gyakran használják olyan helyzetekben, melyek esetében a nyirkosság vagy a penész veszélye nem fenyeget, így hasznosak lehetnek például egy boros pince megépítésénél.
ÁSVÁNYI ANYAGOK
- Üveghab és sejtes üveg. A habot azáltal nyerik el, hogy gázt fújnak olvasztott üvegbe és az ilyen fajta anyag ellenáll a rozsdásodásnak, hőnek és nyirkosságnak, és az ilyen tulajdonságok, a mechanikai állánállással együttvéve teszik népszerűvé a padlók, falak és tetők szigetelésénél egy pince esetében.
- Porított üveg márvány (Perlite) egy olyan anyag, melyet magas hő használatával érnek el. Vulkanikus eredetű. Gyakran használják bioklimatikus épületek bevonásánál és megszilárdításánál.
- Üveggyapot vagy az üveg magas hőmérsékletre emelik, és rostokká alakítják át amelyet szintetikus gyantával termékenyítenek meg. Az üveggyapotot 5 csoportra lehet bontani, a mennyiségüktől és az elvezetési együtthatóiktól függően.
- Kőzetgyapot. Ezt az anyagot olvasztott kövek őrlésévell állítják elő, mely lehet természetes vagy mesterséges eredetű. A kőzetgyapot egy alkalmas anyag, magas ellenálló képességgel de alacsony megbízhatósággal egy nyirkos környezetben.